Telkibányai Telky család története

A jelenleg létező Telky családok őseinek udvarháza és birtokai a fel lelhető irásos dokumentumok alapján a Sáros megyei Telky-ben / írva még:Telki-nek / voltak. Az akkori Telki település, a jelenlegi Telkibánya néven a XV. sz-ban jött létre hét településből, mellyek a következők voltak: Telki, Vámház, Naggyümölcsös, Mindszent, Csőr-Csőz, Rátka, Konc-falva. Telkibánya most, Borsod-Abaúj-Zemlén megyében van, Magyarországon.

A középkori Telky család szorosan összefonódott a Telky-i családi birtok következtében Telkibánya történetével és a községnek névadója is lett. A Telky személynév a XIII. századtól követhető a levéltári adatok alapján. A Diplomáciai Levéltárban található, eredeti feljegyzések az alábbiak: 

A Diplomáciai Levéltár (DL) dokumentumai

a Telky családról:

DL 51511     
Kelt: 1349-03-12
Kiadó: EGRI KÁPTALAN    
Régi jelzet: Q 93 / 1300 925
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Záró    

Regeszta: Az egri káptalan tanúsítja, hogy nagysemjéni Mihály fiának: Lászlónak fia: Miklós, a maga, valamint Ubul és Mihály nevu testvérei nevében tiltakozott az ellen, hogy az elozo napon a telki [de Telky] Péter fia: Péter király ember, valamint János mester [dictus Poth] egri kanonok és Mihály pap a Szent Imre hitvalló oltárának magistere, káptalani kiküldöttek Pál országbíró parancsára biri-i János fia: Tamás Kér [Ker] (Szamoskér, Szatmár megye) nevu birtokának egy részébe ennek feleségét, más részébe pedig leányait és fiait beiktatták, minthogy ezt a birtokrészt a nevezett Tamás nekik 18 márkáért elzálogosította. János fiának: Tamásnak feleségét és gyermekeit erki [de Erky] (Heves megye) Mikó fia: László képviselte. Papíron, töredezett zárópecsét részeivel. (No. 925.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta: Kállay 975. sz.  

DL 101937     
Kelt: 1396-08-29
Kiadó: ZSIGMOND KIRÁLY    
Régi jelzet: Q 358 / NÉMETÚJVÁR 11
Fennmaradási forma: Átírás 1396    

Regeszta: (in decoll. Johannis bapt.) Zsigmond király a somogyi konventhez. Kewagowrs-i Miklós fia: György mester nevében eloadták neki, hogy Telki-i László fia: László és Oztopan-i András fia: Gál a királyi különös jelenlét elott folyó perüket azzal kérték elhalasztani, hogy indulnak a királyi seregbe, amely pünkösd (máj. 21.) nyolcadától Mihály-nap nyolcadáig tart, de ok nem vonultak hadba. Megparancsolja, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében Tard-i György királyi ember vizsgálja ki a panaszt, s arról a konvent tegyen jelentést. Átírta a somogyi konvent 1396. szeptember 16-i, pátens formában kiállított jelentésében. (Batthyány cs. lt., Acta antiqua 2-40-11.)- Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 31 (2000) 54
Kedvezményezett: Felsoásgúti Jakab (György fia) magán
Felsoásgúti Jakab fel Márta magán        
    Személy: Telki László (Balázs fia) magán             
    Helység: Telky Telki Sáros

Kelt: 1434-07-19
Kiadó: SÁROS MEGYE    
Régi jelzet: Q 23 / 2 11
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Hátlapon 05    

Regeszta: feria secunda ante festum bti Jacobi apli. Sáros megye hatósága bizonyítja, hogy Babapatakai Lorinc fia László, Babapatakai Bálint, valamint Benedek és Ilona asszony tiltakoztak birtokaiknak Nádfoi Miklós és Klára nevu felesége, valamint Telky Péter és Posfalvi András fia Pál által történt elfoglalása miatt. (Teljes szöveg.) Papír, hátlapon 5 pecsét töredéke. - Regeszta forrása: OL regeszta

DL 64328     
Kelt: 1438-07-20
Kiadó: SZEPESI KÁPTALAN    
Régi jelzet: Q 95 / 326
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Hátlapon
Nyelv: Latin
Irattípus: zálogosító
Link with Hit in itnévmutató - tárgymutató    

Regeszta: A szepesi káptalan elott Telky-i Balázs fia László Sáros megyébol Telky possessio 1/4-ét Felsewazguth-i György fia Jakabnak és feleségének Mártának 10 arany forintért /auri puri et iusti ponderis/ elzálogosítja. Hátoldalon rányomott pecsét csekély maradványai.

DL 64339     
Kelt: 1439-02-14
KeltHely: Buda Pilis m
Kiadó: ALBERT KIRÁLY    
Régi jelzet: Q 95 / 344
Fennmaradási forma: Átírás 1439
Nyelv: Latin
Irattípus: vizsgálati - idézo
Link with Hit in itnévmutató - Link with Hit in ittárgymutató    

Regeszta: Albert király Sáros megyének. / Segnye-i György, Lapispatak-i Tamás és a szolgabírák/. A király, a királyné, a fopapok és bárók elott Lowaghfalua-i Lowagh dictus Gergely a maga és Lowaghfalua-n lakó familiárisa, Dénes nevében elpanaszolta, hogy II. a. Nat. D. Lowaghfalua-i házából bizonyos összegu kamarahasznát Epperies civitasba akart vinni, a Sebes-i nemesek Kappanos nevu possessiojához ért, mikor Kappi-i János Thor-i Leusták, Hangach-i Imre, Nagy /magnus/ Miklós, Ladahasa-i Balázs, Asgut-i László, Fay-i Péter és Lipolch familiárisokkal, György fiai: Albert és János, Tholczeg-i, Gergely Fulian-i, Benedek és fia János, Bochar Péter Cappi-i jobbágyokkal megtámadta és megsebesítette, ezenfelül Kappi-i János felsorolt familiárisaival és jobbágyaival Dom. p. Nat. D. Telki-i László Telki-i házát, ahol Dénes familiáris tartózkodott, megtámadta, feltörve az ajtókat Dénest a házból kivonszolva megsebesítette. Proclamata congregatio útján tartson a megye vizsgálatot, majd a felsorolt királyi emberek egyike a szepesi káptalan bizonysága jelenlétében idézze meg Kappi-i Jánost meghagyva neki familiárisai és jobbágyai eloállítását is.

Kelt: 1439-04-27
KeltHely: Sarusch Sáros Sáros m
Kiadó: Sáros megye
Zsegnyei György sárosi alispán
Lapispatakai Tamás sárosi alispán    
Régi jelzet: Q 95 / 344
Fennmaradási forma: Eredeti
Nyelv: Latin
Irattípus: vizsgálati
Link with Hit in itnévmutató - tárgymutató    

Regeszta: Sáros megye jelenti Albert királynak, hogy ápr. 27-ére proclamata congregatiot hívtak egybe, elotte 8 nappal /Sab. p. Pasce/ Buczlo-i Miklós szolgabíró Lowagh Gergelyt Dénes familiárissal Lowaghfalua-n, Kappi-i Jánost familiárisaival Palwagasa possession megidézte. Segnie-i György a maga és frater-e, Tamás nevében és a szolgabírák, Schalgo-i László, Buczlo-i Miklós, Theznye-i Mihály, Elzwycze-i Mathe - a szepesi káptalan embere, Fülöp kanonok és Gergelleke-i István királyi ember elott - Cappanos és Thelki possessiok szomszédaitól, Sáros megyei nemesektol kikérdezte az igazságot a hatalmaskodástól /Tanúk nevei/, amely szerint Lowagh Gergely II.a.Nat.D. Lowagfallua-i házából bizonyos összegu kamarahasznát Epperies civitasba akart vinni, a Sebes-i nemesek Kappanos possessiojához ért, Kappi-i János felsorolt familiárisaival és jobbágyaival Lowagh Gergelyt Kappanos villa-ban megtámadta, megsebesítette, ezenfelül Kappi-i János Dom.p.Nat.D. Telki-i László Telki--i kúriájába, ahol Lowagh Gergely Dénes nevu familiárisa volt, fegyveresen betörve, Dénest a házból kivonszolva súlyosan megsebesítette.

Ezen adatok szerint biztos, hogy Telky Péter, Telky Péter királember apja, az 1200-as évek végén, már a mai Telkibánya területén élt. Sőt ebből azt a  következtetést lehet levonni, hogy ezen személyek őseinek is itt kellett élnie, de ezekről feljegyzéseink, adataink nincsennek. Abból azonban, hogy a személynév és a telepűlés név is egyezik, arra kell következtetni, hogy a telepűlés neve a személynévből származik és nagyon régi.

A DL-ben utolsó megtalált név: Telky Fülöpről 1460-as adat van. Ettől kezdve, 1715-ig pontos adatokkal nem rendelkezem  a családról. Mivel azonban a Telky család név mai is létezik, valószinű Telkibányán, még hosszabb ideig éltek.

A mi közvetlen vérvonalunk ősei minden bizonnyal a Telkibányai nagy bányaomlás után települtek a felvidéki Rozsnyóra. Ahol az 1715 évi népszámlálási, összeírási adatok szerint egy személy Georgius Telky civis van nyílvántartva a MOL Arcanuum szerint.

Az 1728-as számláláskor Rozsnyón két Telky név szerepel a listán, az 1776-os népszámláláskor három Telky szerepelt.

Ezt követően pedig, 1790-től konkrét név szerinti anyakönyvekkel rendelkezem az egész családunkról, Joannes Telky és Katrina Kövér ükszülőktől kezdve. Ők a Gömör megyei Csoltó községben születtek. A család későbbi tagjai szintén Gömör megyében, Gömörpanyiton és Tornalján éltek.

Az ezen időszaktól kezdődő család történetet az oldalak menűben, illetve itt továbbhaladva talája meg.

                                     Telkibánya címere

                                          

                                   Telkibánya története

Telkibánya neve / Sáros megyében. / a XV. században jött létre. Az ezt megelőző időszakokban a nevei a következők voltak: 1211-ben szerepel először a levéltári adatokban, Teluc-ként írva. 1270-ben a Füzéri uradalom tartozékaként Teluky néven. Szintén Telucként nevezi az, az oklevél 1270-ben, amelyben V. István király két fiának Demeternek és Mihálynak adományozza.

De úgyanebben az időszakban, máshol, már Telki-ként szerepel.  A Telky család levéltári adataiban, 1349 és 1439 között, már Telky-ként és Telki- ként írva is, szerepel a település.                                                                A telkibányai    aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat1341-ből származik. Ebben Nagy Lajos király Telukbánya-ként szerepelteti. Valószínű, hogy ekkorra már, bányatelepüléssé fejlődött.                  Telky városként először 1367-ben említik az ispotály építési kérelemben. 1369-ben Gönc tartozékaként említik, de még ekkor is, Telky város néven.                                                                                     

A Telkibánya név, tulajdonképen azzal jött létre a XV. században, hogy hét  település egyesült. Név szerint: Telki, Vámház, Nagygyümölcs, Mindszent, Csőr-Csőz, Rátka és Koncfalva.

A következő jelentős esemény 1367-ben keletkezett és az, az ispotály építési kérelem volt, melyre I. Lajos király a következő választ adta az 1369-ben keltezett oklevelébenben: " György Telky-i bányaispán és Pertold Telky-i esküdt a maguk és Telky város nevében elõadott kérelmére hozzájárulását adja, hogy a város déli szélén egy régi fából épült kápolna helyén Szent Katalin tiszteletére ispotályt építsenek a megyés püspök engedélyével a szegények és betegek fenntartására és azt megfelelő javakkal lássák el. "                                                                                                                          . 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja.

Regeszta: Hwnyad-i János, László válaszott magyar király nevében az ország kormányzója, bizonyítja, hogy tekintettel azokra az érdemszerzõ szolgálatokra, amelyeket Rozgon-i Lõrinc, János, Rynoldus és Oswald tanusítottak a szent koronával szemben és Zsigmond, Albert és László királyok szolgálatában, a rájuk bizott feladatok lelkiismeretes megoldásában, különösen amikor a minap az országnagyok megbizásából hadat vezettek Frigyes római király és osztrák herceg ellenében a szent korona visszaszerzése, a határmenti végvárak és városok visszafoglalása érdekében, amelyeket Frigyes tartott megszállva, hogy ujra helyreállítsák az ország régi határait és visszahozzák az országba László királyt, amely hadjáratban sok familiarisukat is elvesztették, mindezen szolgálataik ellenértékéül kormányzói hatalmánál fogva nekik adja az Abawywarmegyében fekvõ királyi várost: Telkybanyat, annak minden tartozékával - örök tulajdonul. A szöveg alatt pecsét töredékei.

Regeszta: Palocz-i László comes országbíró a leleszi konventhez. Jelentették elõtte Rozgon-i János fiai: János, Renoldus és Osvald, hogy be akarják magukat vezettetni a Thelkebanya nevû királyi városba Abawywarmegyében, amely õket zálog cimén illeti meg. Megkéri tehát a konventet, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember szálljon ki Thelkebanya városhoz és a szomszédok meghívása mellett vezesse be annak a tulajdonába a nevezett Rozgon-i Jánost, Lõrincet, Renoldust és Osvaldot, az esetleges ellenmondókat a király elé idézve. Kijelölt királyi emberek: Andreas de Keked, sive Johannes de eadem, sin Ladislaus Baglyas de Heghallya, an Thomas de Rakathyas, cew Petrus de Kozmafalwa, sin Benedictus de eadem, sive Bartholomeus de Kazmer.

Regeszta: A leleszi konvent /Szaniszló prépost és a konvent/ bizonyítja, hogy megkapta Palocz-i László comes országbírónak 1447 márc. 12-én kelt, teljes egészében közölt oklevelét, melynek értelmében Kazmer-i Bertalan királyi emberrel Mihály rendi testvért küldte ki, akik márc. 25-én kiszálltak az abaujvármegyei Thelkebanya városhoz és tartozékaihoz és a szomszédok meghívása mellett bevezették annak a tulajdonába Rozgon-i Jánost, Lõrincet, Rynoldust és Osvaldot és zálog cimén nekik statuálták azt minden ellenmondás nékül. A megjelent szomszédok: Emerico filio Nicolai, Paulo filio Mathie et Ladislao filio Blasii de Borswa. Függõ pecsét a kócról leszakadva.

Regeszta: (Silvestri pape), Kassa (Cassovia). Zsigmond király megparancsolja Telkibánya városnak (iudici et iuratis ac universis et singulis civibus civitatis nostre de Thelkybanya), hogy a pálosok Gwncz közelében levõ Szûz Mária kolostorának, tovább a Fülöp és Jakab apostolokról nevezett kolostorának és Szent Katalin kolostorának szerzeteseitõl a város szõlõhegyein levõ szõlõkben termett bora után hegyvámot (ius montanum) vagy terragiumot az Erzsébet királyné által a pálosoknak adott kiváltság megsértésével ne merjenek szedni. - Átírva Zsigmond király 1419. április 24-én kelt oklevelében. - MOL, (AP Göncz f.1 n.5) - Kiadása: Zs. II. 5181. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 585-586.

Regeszta: Mihály gönci, György telkibányai és Antal deruskai plebánosok bizonyítják, hogy Cuprar György telkibányai civis végrendelkezett a szõllõjét, valamint malmát, amely különbözõ termékeket és fát õröl a gönci Szûz Mária kolostornak hagyományozza. 3 zöld rányomott pecsét töredéke.

Regeszta: (Ascens.D.), Gönc (Gwnch). Mihály Gwnch-i plébános és alesperes, György Telkybania-i plébános és Antal Ruska-i plébános tanúsítják, hogy az Úr Mennybemenetele ünnepe elõtti hétfõn (máj.19.) Mihály plébános házában (dota) megjelent elõttük Cuprar György Telkybania-i polgár és úgy végrendelkezett, hogy a Telkybania területén fekvõ Chechuz falut minden hasznaival, egy telek kivételével, amelyet élete tartamára magának tart meg, a Gwnch melletti Szûz Mária kolostorra hagyja, ugyancsak erre a kolostorra hagyja a Chater hegyen Sanchoban fekvõ szõlõjét olyan kikötés mellett, hogy a kolostor szerzetesei mûveljék a szõlõt s a szõlõ hozamának felét adják át neki, amíg csak él. A falu és a szõlõ fejében a kolostor szerzetesei mindennap mondjanak egy misét de quinque vulneribus Christi szombat kivételével, s egy misét de assumpcione Marie virginis gloriose. A kolostorra hagyja a Telkybania területén fekvõ gabonaféléket és hüvelyeseket õrlõ malmát is, olyan kikötéssel, hogy amíg õmaga, felesége és ennek nõvére élnek, használják a malmot, s csak haláluk után száll teljesen a kolostorra. - Hártyán, az oklevél szövege alatt 3 zöld viaszba nyomott gyûrûspecsét maradványa, az egyik pecsét az oklevél írójáé, Mihály Gwncz-i plébánosé és alesperesé. - MOL, (AP Göncz f.3 n.3) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 589.

Regeszta: Telkebánya hatósága /:Johannes Vendel judex, Urbanus Polner, Gaspar Faber, Stephenus Kreczel jurati cives:/ bizonyítja, hogy Kroprer György, a Telkebanya város szélén, a Szent Katalin tiszteletére épült kórház törvényes kegyura, elõtte ily végrendelkezést csinált: Házait, rétjeit, szántóföldjeit, szõleit, malmát, malomhelyeit a Czegws nevû prediummal együtt a Szent Katalinról elnevezett Telkebanya-i ispotályos egyháznak hagyományozta, míg magát az egyházat az említett javakkal egyetemben, Mátyás papnak, mostohafiának adta, hogy vagy maga Mátyás, vagy az általa kijelölt más pap viselje annak a gondját, hogy az az egyház meg ne semmisüljön vagy világiak kezére ne kerüljön. Kikötötte, hogy ugyanaz a pap minden kántorböjtben egy köböl búzát õröltessen meg és süttessen meg és azt ossza szét a szegények között. Mindennek a végrehajtását az illetõ pap lelkiismeretére bízta.

Regeszta: (D.a.Katherine). Telkibánya város (Johannes Vendel iudex, Urbanus Polner, Gaspar Faber, Stephanus Kreczel, iurati cives civitatis Telkebánya) tanúsítja, hogy Kroprer György, a Telkebanya város szélén épült Szent Katalin ispotály kegyura úgy végrendelkezett, hogy minden javait, házait, rétjeit, szántóit, szõlõit, malmát és malomhelyeit Czegws pusztával együtt a nevezett Szent Katalin egyházra hagyja és ezáltal mostohafiára, Mátyás papra. Meghagyja egyben, hogy maga Mátyás pap vagy akit erre kijelöl, ügyeljen, nehogy az egyház tönkremenjen, és amit egyszer Istennek szenteltek, fonák világi célokra fordítsák. Mátyás pap vagy helyettese kántorbõjtben egy köböl gabonát süttessen meg a szegényeknek. Minden mást a papok lelkiismeretére bíz. - Átírva Szakolcai (de Ruppis) Melchior János császári közjegyzõ 1479. április 12-én kelt oklevelében. - MOL, (AP Göncz f.3 n.4) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 590.

Regeszta: Kuppis-i János Menyhért császári közjegyzõ oklevele, mely szerint a Telkebanya-i plébános: Mátyás õt a saját plébániáján a meghívott tanúk elõtt arra kérte, hogy a nála lévõ néhány végrendeleti oklevelet, nagyobb biztonság okáért, közjegyzõi oklevél formájában írjon át. Így átírja a Telkebanya-i bírónak és esküdteknek 1444. nov. 22-én kelt, teljes egészében közölt, Kroprer Györgynek, a Telkebanya-i kórház igazi patrónusának a végrendeletérõl kiadott oklevelét. - A jelenlévõ tanúk: Providis et sagacibus viris Georgio Nymit, protunc judice, Cristanno Grawpner, Georgio Urbani, Martino Polner, Thoma Pretsch,Ulrico Jacusch, akik közül Cristannus Grawpner egykor magánál a végrendelkezésnél is jelen volt. - Közjegyzõi jegy. - Regeszta forrása: OL regeszta.

Regeszta: (12.d. Aprilis) Szakolcai (de Ruppis) Melchior János erdélyi egyházmegyei klerikus császári közjegyzõ Mátyás Telkebanya-i plébános házában a plébános kérésére és bemutatásában átírja Telkibánya város 1444. november 22-én kelt oklevelét (BLÉ V [1985] 590) Nymit György bíró, valamint Grawpner Keresztély, Urbani György, Polner Márton, Pretsch Tamás, Jacusch Ulrik tanúk jelenlétében, akik közül Grawpner Keresztély az átírt végrendelet készültekor is jelen volt. - Hártyán, közjegyzõi záradékkal és kézjeggyel. - MOL, (AP Gönc f.3 n.4) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 595.

Regeszta: Az egri káptalan bizonyítja, hogy megjelent elõtte Mátyás pap, Soyna-i Kereh Lászlónak a fia és bejelentette, hogy azon szándékból, hogy az egyszer az Isten dicsõségére szánt mû ne váljék újra világi tárggyá, a Thelkybanya város szélén a Szent Katalin tiszteletére emelt egyházat, amelyet egykor ingó és ingatlan vagyonukból Kwprer György és testvére: Kwprer Koncz, Thelkybanya-i polgárok emeltek a szegények és betegek táplálására és felüdülésére, amihez beleegyezését adta az akkori egri püspök, és amihez megnyerték Lajos magyar királynak a hozzájárulását is, hogy az a szegények és gyámoltalanok kórházává váljék, de gondnokainak a lelkiismeretlensége folytán romlásnak indult mind az épületeiben, mind a szegények gondozásában, sõt magának az istentiszteletnek a végzésében is; ezért hogy ez a jövõben ne ismétlõdjék, Mátyás pap mint igazi kegyúr, mind a Szent Katalin tiszteletére emelt egyházat, mind pedig a hozzátartozó javakat: úgy mint a Cheches nevû prodiumot, a Wagner nevû szõlõt, a szõlõ alatti völgyben lévõ réteket és az illetõ völgy szélén, az Olchowa folyón lévõ malmot azoknak minden tartozékával, köztük a Thelkybanya városban lévõ telkekkel és a város határában lévõ malomhelyekkel, úgy amint azokat a két alapító: Kwprer György és Kwprer Koncz és azoknak egyik leszármazottja: Kwprer György használta, aki halála elõtt utolsó akarataként úgy a Szent Katalin egyháznak a patronatusi jogát, mint pedig összes ingó és ingatlan javait Mátyás papra hagyta, aki viszont az egész alapítványt, hogy az ne legyen kitéve egyesek szeszélyeinek, ak áptalan elõtt a Gench város felett a Boldogságos Szûz tiszteletére épült pálos kolostornak és a benne élõ szerzeteseknek hagyta oly feltétellel, hogy viszonzásul úgy az alapítókért, mint Mátyás papnak és szüleinek a lelkiüdvéért hetenként két misét mondjanak a nevezett Szent Katalin templomban, vagy nagyobb akadály esetén a saját kolostorukban, azonfelül minden negyedévben halotti megemlékezést tartsanak vigiliával és ugyanakkor egy köböl gabonát osszanak szét a szegények között. Hasonlóképpen halotti megemlékezést kötelesek tartani vigiliával és szentmisével Szent Katalin és Szent Klára ünnepén is. Datum per manus honorabilis domini Stephani de Pastoh, Lectoris et concanonici nostri. Méltóságsor: Honorabilibus dominis Philippo de Gathal preposito kathedrali, Stephano de Lakach cantore, Ladislao de Syroka custode, Francisco archidiacono kathedrali, Nicolao Baryus capelle Beate Marie Virginis ad latus meridionale dicte ecclesis nostre constructe. Valentino de Thatha ecclesie Beati Petri apostoli prepositis, Georgio de Sebes Wywariensi, Johanne de Pankotha, Nicolao de Patha, Andrea de Tharchafew, Paulo de Zabolch, Stephano de Hewes et Emerico de Wng arcniaiaconis dicte ecclesie nostre existentibus.

Regeszta: Palocz-i László comes országbíró a Jazow-i konventhez. Jelentették elõtte a Gewncz város felett, a Bold. Szûz tiszteletére épült pálos kolostor szerzetesei nevében, hogy be akarják magukat vezettetni az abawywarmegyei Thelkybanya határain belül fekvõ Chechwz nevû prediumnak, továbbá a thelkybanya város szélén épült a Szent Katalinról elnevezett templom és kórház kegyuraságának, azonkívül a Vagner nevû szõlõnek és az azon szõlõ alatt egy völgyben lévõ rétnek és végül az ugyanazon völgy szélén lévõ malomnak a tulajdonába, általában az összes javakba, amelyek azelõtt Mátyás papnak, a régebben Thelkybanyan lakott Kopprer György mostoha fiának a tulajdonát képezték és adomány folytán most õket illetik. azért felkéri a konventet, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember szálljon ki a Chechewz nevû prediumhoz és Mátyás pap más elsorolt javaihoz és a szomszédok meghívása mellett vezesse be azok tulajdonába a Gencz-i pálos szerzeteseket az õket megilletõ jogon. Kijelölt királyi emberek: Ladislaus de Swtha, vel Georgius de Hym, sin Johannes de Zemera, sive Stephanus Kaan.

Regeszta: Pálóczi László országbíró felkéri  jászói konventot, hogy küldje ki hiteles emberét, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek (Swhtha-i László, Hym-i György, Zemere-i János, Kaan-i István) egyike iktassa be a Gewncz mezõváros közelében levõ Szûz Mária kolostor szerzeteseit az Abaúj megyei Thelkybanya város határai között fekvõ Chechwz puszta, a Thelkybanya város végében fekvõ Szent Katalin ispotály kegyurasága, a Vagner nevû szõlõ, a szõlõtõl lejjebb fekvõ rét és a völgy végében fekvõ malom és valamennyi más eddig Mátyás papot, a néhai Kopprer György Thelkybanyan élõ mostohafiát illetõ fekvõségek birtokába. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 591.

Regeszta: A Jazow-i konvent (Lukács prépost és a konvent) bizonyítja, hogy megkapta Palocz-i László comes országbírónak 1450. aug. 18-án kelt, teljes egészében közölt oklevelét, melynek értelmében Swhtha-i László királyi emberrel Péter rendi testvért küldte ki, akik szept. 19-én kiszálltak az abaújvármegyei Thelkybanya birtok határain belül fekvõ Chechewz nevû prediumhoz és az ugyanazon város szélén a Szent Katalin tiszteletére épült egyház és kórház kegyuraságához, továbbá a város határában lévõ Vagner nevû szõlõhöz, a szõlõ alatt elterülõ völgyben lévõ réthez és azon völgyben egy malomhoz és Mátyás papnak Kopprer György mostoha fiának többi javaihoz és a szomszédok meghívása mellett bevezették azok tulajdonába a Gencz-i kolostor pálos szerzeteseit az õket illetõ jogon, minden ellentmondás nélkül. A megjelent szomszédok: Petro de Borswa et Paulo de eadem Borswa, ao Johanne judice predicte civitatis Thelkybanya. Függõ pecsét.

Regeszta: (18.d. introduccionis). A jászói konvent tanúsítja, hogy megkapta Pálóczi László országbíró 1450. augusztus 18-án (III.p.Ass.Marie) Újhelyen (Wyhel) kelt oklevelét, amely ezt tartalmazta: Pálóczi László országbíró felkéri  jászói konventot, hogy küldje ki hiteles emberét, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek (Swhtha-i László, Hym-i György, Zemere-i János, Kaan-i István) egyike iktassa be a Gewncz mezõváros közelében levõ Szûz Mária kolostor szerzeteseit az Abaúj megyei Thelkybanya város határai között fekvõ Chechwz puszta, a Thelkybanya város végében fekvõ Szent Katalin ispotály kegyurasága, a Vagner nevû szõlõ, a szõlõtõl lejjebb fekvõ rét és a völgy végében fekvõ malom és valamennyi más eddig Mátyás papot, a néhai Kopprer György Thelkybanyan élõ mostohafiát illetõ fekvõségek birtokába. A fenti parancs értelmében Swhtha-i László királyi ember és Péter pap, a jászói konvent hiteles embere Máté apostol ünnepe elõtti szombaton (szept. 19.) Borswa-i Péter, Borswa-i Pál és János Thelkybanya-i bíró mint szomszédok és határosok jelenlétében elvégezték a beiktatást. - Hártyán, kék-fehér zsinóron elmosódott rajzolatú függõpecséttel. - MOL, (AP Göncz f.3 n.1) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 591.

Regeszta: A budai káptalan bizonyítja, hogy megjelent elõtte Mátyás pap Thelekybanya-ról és magára vállalva Bonifaciusnak, Thelekybanya plébánosának a terhét, bejelentette, hogy részben a saját, részben a néhai Koprar György lelkiüdvének a biztositásáért az abaujvármegyei Chechewz nevü prediumát a saját curiájával, négy jobbágytelekkel és a fürdõvel, egy teljes malommal és más malomhelyekkel a Banyapathaka nevü folyón, továbbá szõlõkkel, rétekkel, kaszálókkal és a predium meg a curia más tartozékaival és mindazokkal a jogokkal, amelyekkel azt egykor Koprar György birtokolta és amint a Thelkybanya városban épült Szent Katalin- kápolnához tartozott, a nevezett kápolnával egyetemben a Gewncz városa felett épült pálos kolostornak adta örök alamizsnaként oly feltétellel, hogy a nevezett szerzetesek hetenként két misét kötelesek mondani a Szent Katalin kápolnában és évenként két halotti megemlékezsét tartani 9 leckével és gyászmisével, azonkivül minden nagyböjtben egy kõböl lisztet megõröltetni és a belõle készült kenyeret a szegények között szétosztani. Eredeti, hártya. Függõ pecsét.

Regeszta: (S.a. Barnabe ap.). A budai káptalan elõtt Mátyás Thelkybanya-i pap magára véve Bonifác Thelekbanya-i plébános terhét mind a saját, mind pedig a néhai Koprar György lelki üdvössége érdekében az Abaúj megyei Chechewcz pusztát a saját kuriájával, 4 telekkel, fürdõvel, egy egész malommal és más a Banyapataka folyón levõ malomhelyekkel együtt, ahogy azt Koprar György birtokolta és amiként a Thelkybanya mezõvárosban alapított Szent Katalin kápolnához tartozott, a kápolnával együtt a Gewncz mezõváros közelében levõ Szüz Máriáról nevezett pálos kolostornak adományozza, még pedig olyan kikötéssel, hogy a pálosok minden héten tetszésük szerint mondjanak két misét vagy mondassanak más pappal a kápolnában, ezenfelül évente kétszer tartsanak megemlékezést (anniversarium) a holtakért 9 lectioval, ünnepi misével, továbbá minden kántorbõjtben osszanak ki a szegényeknek 1 köböl lisztbõl sütött kenyeret. - Hártyán, rózsaszín-sötétkék zsinóron függõpecséttel. - MOL, (AP Göncz f.3 n.8) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Bándi Zsuzsanna): BLÉ 5 (1985) 593.

Thurzó de Bethlenfalva Ferenc a Magyar Kamara elnöke, Salamanca Francisco tanácsos, Görtschacker Christoph trencséni kapitány, Dóczy Gábor udvari familiáris, Täzgern Johann komáromi udvarbíró (provisor), Eördögh Péter a Magyar Kamara számvevője, felső-magyarországi végvárak felülvizsgálatára kirendelt királyi biztosok
p. 23-46.

Kiadó: Ferdinánd 1
Jelleg: 7/a.t.
Dátum: 1557.08.08., Bécs
Utaló: t:Dersffy István kassai kapitány, Torda Zsigmond, Kiszel Peter murányi udvarbíró (provisor), Dominich Péter egykori murányi kapitány, Szepessy Gergely murányi élelmezőmester, Feigel Peter udvarbíró,dikátor, Köller Caspar egykori udvarbíró, Werner Georg
Helység: Kassa, Telkibánya, Gönc, Sáros, Murány, Léva, Csábrág, Szitnya, Korpona, Eger, Trencsén

Werner Georg kamarai tanácsos, Francisci Tamás kamarai tanácsos, Torda de Gyalu Zsigmond, a felső-magyarországi bányák felülvizsgálatára kirendelt királyi biztosok
p. 74-83.

Kiadó: Ferdinánd 1
Jelleg: 61.t., 37.t., 36.t., 4.t.
Dátum: 1553.07.16., Bécs
Utaló: t:Perényi Gábor, Serédy György, Eszéki Ádám, Szentgyörgyi Péter deák, Szűcs Vince, Drágffy György, Porkoláb István, Tizedes Péter, Haller de Hallerstein Péter erdélyi kincstárnok, Báthori András erdélyi vajda, Jungh Albert,Wilhelm,Ludwig, Zalay Benedek
Helység: Lőcse, Gölnicbánya, Szomolnok, Svedlér, Wogendressel, Dobsina, Újgölnic, Rosental, Rozsnyó, Krompach, Höfen, Gönc, Telkibánya, Máramarossziget, Huszt, Róna, Visk, Técső, Nagybánya, Beszterce, Felsőbánya, Kápolnák

1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után a bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a bányatermelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdái előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi családok voltak, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon.

A Telkibányai

Telky család történetének folytatása

Oldal: Telkibányai Telky család története
Telkibányai Telky család honlapja. - © 2008 - 2024 - telkyjanos.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat